Joss Stirling: Angel (Lélektársak #5)

Merj hinni... merj szeretni!

Angel lobbanékony természetű. Nehezére esik palástolni azt a képességét, amellyel uralni tudja a vizet. Ám ahogy összetalálkozik a borongós, de jóképű Marcusszal egy nyári fesztiválon, ahol mindketten fellépnek, úgy érzi, mintha a hullámok őt is elsodornák: a fiú énekétől az ő lelke is dalra fakad. Kölcsönös vonzalmuk feltartóztathatatlanul tör előre, akár a dagály; ám Marcus bizalmatlansága Angel adottságával szemben még erősebbnek bizonyul. Hogy maradhatnak együtt, ha Marcus képtelen elfogadni Angel valódi énjét, és mit jelenthet ez kettejüknek? És ahogy a hurok egyre jobban szorul a savant közösség körül, legfőbb ideje eldönteni, hogy ki melyik oldalon áll. A nagysikerű Lélektársak-sorozat savantjainak szövevényes története ezzel az izgalmakkal és humorral átszőtt regénnyel folytatódik.

Tavaszi zárás | 2018.

Gondolom sokaknak feltűnt, hogy van egy-két ötlet, amit átemeltem az előző blogról. Az az oldal még aktív, de már nem veszek részt a szerkesztésében, és az ott már megszeretett rovatokat szeretném egyedi(bb) módon folytatni, továbbírni.

Ez a rovat is ilyen lesz. A hónapok zárását elvetettem, mivel nem mindig van időm írni, a május erre egy tökéletes példa volt. Ugyanakkor szeretnék mesélni is, hogy mi történt velem, milyen könyveket olvastam, hasonlók. Így az évszakokat fogom zárni, egy évben így négy zárás lesz. Ebben az is megtetszett még, hogy nem ezekkel lesz tele az oldal, nem veszik el az igazi tartalom, ugyanakkor mégis van, és mégis fellelhetőek. Vágjunk is bele az első évszakunk zárásába!